2013. május 20., hétfő

Jelentés a konyhakertből

Ez én leszek. Egyszercsak.
fotó: tumblr
Így május vége felé már szépen megtelt élettel kis veteményesünk. Néhány tanulságot már most levontam, gyorsan lejegyzem hogy jövőre már ne kövessem el ezeket a hibákat.

Kicsi a konyhakert.
Lakik az utcánkban egy idősödő hölgy, Magdi néninek hívják. Régóta szeretnék már róla írni, mert amióta nyitott szemmel járkálok itt a környéken, azóta csodálom a kertjét. Abban a kertben egy centi föld sincs, ami ne szolgálna valami célt. A kiskaputól a házig vezető út és annak közvetlen környezete teli van virágokkal. Mindig nyílik valami, hogy legyen friss virág a temetőben. Sok virágot kaptam már tőle. Évelőket is szaporított nekem, de magokat is kaptam, saját gyűjtéséből. A fennmaradó kb ezer négyzetméteren haszonkert van. Három-négy gyümölcsfája van, a többi zöldséges. Na de a mennyiségek. Egyedül él Magdi néni, férje idén 25 éve, hogy meghalt. Teljes ellátásra van berendezkedve. Minden fontosabb növényt megtermel magának: babot, kukoricát, répát, paradicsomot, paprikát, vannak eprei is. És abban a kertben soha egy szál gaz nincs. Mindig csodáltam, hogy hogy csinálja, hiszen már a nyolcadik x-et tapossa. Korán kel, mikor még nem tűz a nap. Egyszer elcsíptem, ahogy mentünk az oviba, hogy kapál. Komótosan, szépen, precízen. Mindig van pár kedves szava, sokat mesél a fiatalkoráról, a családjáról. Életvidám, jólelkű néni, nagyon kedvelem.

Namármost a mi kis konyhakertünk (négyünknek ugye) kb. a negyede az övének. Vagy ötöde, vagy hatoda, nem vagyok jó az arányosításban. Van nálunk is sok minden. Van pici babunk, uborkánk, répánk, petrezselymünk, paradicsomunk, stb., de mindenből épp egy kevés. Befőzésre szinte egyáltalán nem jut, csak friss fogyasztásra termelünk. Tudom, hogy nálam a családom, a munkám sok időt elvesznek, de talán még bővíthetnénk kicsit. Tegnap leszüreteltük az első saját eprünket, egy (szimpla) marékkal lett. Mindenki evett kettőt, és elfogyott! Még érik néhány, de ahogy ezt befaltuk, úgy azokat is be fogjuk. Eperdzsemnek, mártásnak, levesnek szóba se jöhet. A többi vetemény pont így áll. Tavaly a két sor sárgarépát néhány nap alatt lelegelték a gyerekek és kis barátaik. Csak úgy, a földből felhúzva,  csuta eldobva. Imádtam nézni. Idén kicsit több lesz, de még mindig semmi esélye a tartósításnak. Folytathatnám a sort, de minek. Tudom már, hogy bővíteni kell jövőre.

Az élősködők tojnak a növénytársításomra
...ami egyáltalán nem róható fel számlájukra, mivel egyáltalán nem parcellánként kell érteni az egymás mellé ültetést. A szerencsétlen répalegyet pont nem zavarja, hogy másfél méterrel odébb van egy hagymaágyás. Neki ott, a répaágyás maga a mennyország, ameddig a szem ellát, répa. Szóval jövőre a növénytársítás úgy zajlik, hogy EGY SOR RÉPA, EGY SOR HAGYMA. Rögzítettem. Addig megpróbálok kiásni néhány kaprot, ami évről-évre magától nő, és jó sok van belőle mindenfelé. Állítólag az is jó répalégy ellen.

A permetezési idő épp egybeesik a vacsora-fürdetés-fektetés idejével
...tehát a legritkább esetben érek rá este hét után a reggel beáztatott csalánok levét kipermetezni. Főleg nem három-négy naponta. Leginkább veszélyeztetve a babok vannak, már látok rajtuk fekete tetűkolóniákat, sürgős beavatkozásra volna szükség. De támadásba lendültek a zöld levéltetvek is a szilvafán, ezt sem szeretném szó nélkül hagyni. Hogy ezzel kapcsolatban mit fogok tenni, még nem tudom, talán bemegyek a teszkóba és veszek három csomag száz darabos katicabogarat.

Sokkal több munka van a konyhakertben, mint amennyi időt rá tudnék szánni
...és itt visszakanyarodnék az első tanulsághoz, miszerint kicsi a konyhakert. Úgy érzem, ezt a kettősséget is fontolgatnom kell még.

Viszont mindenért kárpótol hogy már van fogyasztható zöldség (saláta, spenót, rukkola), és imádom, hogy csak lesétálok a kert végébe és letépem.

2013. május 3., péntek

Házifagyi - tejes változat (frissítve!)

Ezzel a fagyival már több kisebb házirendezvényünkön aratott Chef osztatlan sikert. Kerti partikra, gyerekzsúrokra, süti mellé, vagy csak úgy, az esti film közben egy fél bödönnel...
Kegyetlen egy recept: sok a hozzávaló, drága is, főzni is kell, viszont kegyetlenül finom is, így abszolúte megéri elkészíteni. Nem mellékesen kapunk végeredményül másfél liter fincsi, adalékmentes házi nyalánkságot.
A vanília változat igazából egy alap, amit tovább lehet bolondítani mindenkinek saját ízlése szerint. Mivel nagyon tejes és nagyon tejszínes, a savas gyümölcsközeget nem bírja (kicsapódik), így gyümölcsfagyik alapja nem igazán lehet. Mi gyümölcsből leginkább sorbet-t szoktunk készíteni, de biztosan van olyan megoldás, amivel gyümölcsössé lehet tenni. Kikérdezem Chef-et, hátha tud valami jó megoldást, ha van ilyen, frissítem a bejegyzést! (Frissítve, olvassátok el a cikk alján a kiegészítést!)

Kétféle házi fagylaltkészítő berendezés van a piacon a magunkfajta otthon kísérletezőknek: az egyik csak annyit csinál, hogy kever egy rettentő fagyos edényben. A másik a kompresszoros kivitel, ami le is hűti a megfelelő hőmérsékletűre a fagyit, miközben ki is keveri. Ez utóbbi jóval drágább, mint a sima keverős, és minden bizonnyal krémesebb, egységesebb fagylaltot ad, de itt az egyszerűbb kivitel is elég ahhoz, hogy ne a bóti vackokat kelljen megvásárolni, ami vagy nagyon drága, vagy vacak, vagy mindkettő, de mindenképpen mű. Teli van ízesítőkkel, állagjavítókkal, tartósítókkal. No ennél szerintem máris sokkal jobb egy házi, akármiben is lett kikeverve.


Házi vaníliafagylalt
elkészítési idő: kb.  fél óra plusz hűtés, plusz kikeverés

Hozzávalók:
6 dl tej
6 dl tejszín
15 tojás sárgája
35 dkg cukor vagy méz
2 rúd vanília vagy 2 csomag bourbon vaníliás cukor



A tojássárgákat a cukorral habosra keverjük. A tejet, a tejszínt és a vaníliát összeöntjük, és egy lábosban óvatosan hevíteni kezdjük. Mielőtt felforrna (!), keverjük bele lassan a cukros, habos tojássárgáját.  Igazság szerint egészen pontosan 82°C-ra kell melegíteni, így ha van kéznél élelmiszerhőmérő, vegyük használatba. Ha belekevertük a tojássárgáját, fél-egy percig kevergetjük, majd lezárjuk. Ismét ügyeljünk arra, hogy ne forrjon fel, mert kicsapódik a sárgája. Ha elkészült, lehűtjük az anyagot. Hűtőszekrényben teljes hűlésig tartjuk, majd a fagylaltgépben kikeverjük. Ki-ki kövesse a fagylaltgépének használati útmutatóját. Természetesen ez az anyag a kompresszoros fagyigépekben pont olyan jól működik (ha nem jobban), mint a simában. 

Íme néhány ötlet az elkészítéshez és a tálaláshoz a teljesség igénye nélkül (nekünk a DeLonghi-féle fagyigép van):





A chef ötlete: 
Ebből az alapból a gyümölcsöket leszámítva nagyon sokféle ízvariáció elkészíthető (lásd a frissítést lejjebb: A chef kiegészítése címszó alatt!)
Csokoládéfagylalt készítéséhez 200 g jó minőségű csokoládét törjünk darabokra, majd adjuk a tejhez és tejszínhez melegítés előtt, és ebben olvasszuk fel.
Az utolsó fázisnál, még hűtés előtt adhatunk hozzá plusz ízeket. Például kevés fahéjat, diót vagy mákot, esetleg túrót. Készíthetünk karamell fagyit is, ehhez a cukrot természetesen karamellizáljuk, tehát már az alapunk is karamelles lesz.
Alapból elég édes, így mindenki ízlése szerint csökkentheti a cukoradagot benne. Viszont bármikor nyakon önthető még némi olvasztott csokival a túlzás jegyében! :)


A chef kiegészítése: 
Nos, Chef megoldást kínál a krémes-gyümölcsös variációk elkészítésére: elkészítjük a vaníliaalapot egészen addig a mozzanatig, míg bele kéne tölteni a fagyigépbe. A választott gyümölcsből és cukorból rottyantsunk egy gyümölcsszószt, majd azt is hűtsük ki, mielőtt hozzáöntjük az alaphoz. Öntsünk a fagyigépbe ízlés szerinti arányban az alapból és a gyümölcsszószból, majd kevertessük ki a fagylaltot!

A chef tippje: 
Ezek a fagylaltgépek általában 1-1,5 liter közötti kapacitással bírnak, így akár vaníliát, akár más krémes fagylaltot készítünk, több menetben kell kikevertetnünk. Hogy gyorsabban elkészüljön a fagylalt, keverés előtt tegyük az alapanyagokat a fagyasztóba annyi időre, hogy még ne szilárduljon meg, ne kristályosodjon ki. Ha ennyire hidegen tesszük bele az alapot, nincs szükség 30-40 percre a kikeveréshez, fele annyi idő alatt is elkészül. Ügyeljünk rá, hogy a fagyasztott tálat is csak az utolsó pillanatban vegyük elő, és minden legyen kéznél a keveréshez.

Jó étvágyat kívánunk!

Mmmmmm

Ha nincs kéznél kanál...